lányszoba az oviban (1)

Minden évben közös gondolkodás van az óvónénik abszolút vezetésével, mit és hogyan kellene, lehetne a következő évben jobbítani, változtatni az oviban. Idén végre az öltöző beköltözhetett egy eddig feleslegesen (a hivatal szabályainak) fenntartott helységbe, így felszabadult egy nagyon klassz kis napos, ablakos tér, ami a megálmodók szerint nem is lehetett más, mint a lányok új kuckója.

Hát nosza! Augusztus utolsó másfél hetében e körül jártak az én gondolataim, mi több a tevőleges hétköznapok is. Első lépésben kézen-közön szert tettünk 4 éjjeliszekrényféleségre. Állapotuk és stílusuk tökéletes összevisszaságot mutatott. Csetreszeltünk még egy másik mamival a helyi lomiban, ami az egyik ovisunk nagymamájáé, minden a kapcsolatokon múlik kérem szépen!;) Meghallgattuk Viki elképzeléseit, ötletbörzét tartottunk hárman, ott helyben és nekirugaszkodtunk.

Én már előkészítve, azaz lecsiszolva kaptam meg a szekrénykéket. Ilyesformán sikerült életet lehelnem beléjük:

Ezek még az otthoni munkaplaccon (tornácon) készült fotók. Sajnos menet közben nem volt türelmem a folyamatot fotó masinával dokumentálni, így nézzétek el nekem, ha főleg csak a végeredményt tudom megosztani veletek. Azért igyekszem írni, hogyan készültek.

Először is a csiszolt felületet, por alapú fa páccal (dió) lekentem. Száradás után (néhány óra), már lehetett rámenni az olajfestékkel (fehér/türkiz). Egy rétegben vittem fel, mert miután ez is majdnem teljesen megszáradt (másfél nap a nagy melegben), akkor imitt-amott, csiszolópapírral visszacsiszoltam. Így alakult ki az antik hatású felület.

Hét-nyolc éve vettem az Ikeában virágmintás stencileket, hogy valamire majd jók lesznek. Lám, éppen ezekkel a sablonokkal festettem a virágmintákat. Ugye milyen hasznos tud lenni a zsákmányoló (másképpen nevezve, hörcsög) életmód?;) Itt akril festéket használtam.

Közben persze varrtam is a konyhába ezt-azt, mert a zöldség-gyümölcs kell a dolgos ovis kezek alá.

A kancsó, valamikor régen, egyszerű fehér, zománcozott darab lehetett, amit valaki ormótlan bronz színű(!) festékkel lemázolt. Mi így találtunk rá. Én újra fehérre festettem, kicsit visszacsiszoltam (ez esetben jól jött a sötét alap), majd virág mintával díszítettem.

Részletek még...

Ja, igen! Itt van ez a kis babaruha szekrény még. Ennek levettük az ajtaját és Viki ötlete alapján, kitapétáztam és csipkével díszítettem a belső terét. A fotó nem az igazi... gyönyörű papírt találtam hozzá ugyanis, az meg itt nem-igen látszik.

És végül a kosár, amivel a konyha berendezésére, felcicomázására indultam.:) Legközelebb mutatom a "beköltözős" képeket, az itt lemaradt tűzhellyel és más apróságokkal...

Zöldség ügyben Zelnicének jár a köszönet, az inspirációért, az antikolás mikéntjét, pedig Kata izgalmas blogján találtam. Hála érte...