2011. július 29., péntek
2011. július 22., péntek
2011. július 9., szombat
Pancsi-poncsó
Szeretem az egyszerű mintákat. Olyanok, mint egy tiszta, fehér lap. Sorvezető ide, vagy oda, mégis a készítő az, aki teleírja az oldalt, aki lelket visz a kész darabba. Jó ez a minta másért is, fonal maradékaink apasztására, kényelmes-utazós (nem agyalós) horgolás, na meg azért is, mert kb. 2 nap, és örülhetünk neki, a kis nőcinkkel együtt.
Ez most olyan napsugaras, kedves darab lett. Nekem...:)
![]() |
A finom, puha Rowan Handknit (maradék) fonalaim találtak értelmet ebben az egyszerű poncsóban.
Címkék:
granny,
horgolás/crochet,
Pannának készült,
poncsó/poncho,
Rowan
2011. július 7., csütörtök
a lassú röptű
Innen is szállt egy lassú röptű madárka Boldizsár Ildikó mesebirodalmába. Mint azt Gabitól megtudtam, nem egy habkönnyű gyerek tábort kell a színfalak mögé képzelni, hanem inkább megrendítően mély és komoly terápiás munkát, igaz(i) emberek alkotta "díszletekkel".
Külön öröm volt, hogy a tarisznya első öltéseit, baráti körben szárnyalóan jó hangulatban készíthettem veletek, Lányok!
Köszönöm Gabi a gondolatot, amely mentén én is apró részese lehettem ennek a szép történetnek!
Külön öröm volt, hogy a tarisznya első öltéseit, baráti körben szárnyalóan jó hangulatban készíthettem veletek, Lányok!
Köszönöm Gabi a gondolatot, amely mentén én is apró részese lehettem ennek a szép történetnek!
2011. július 4., hétfő
2011. július 1., péntek
{this moment}
Már régóta csábít ez az egyszerűen-szép "kezdeményezés".
Amióta külön, zárt blogot indítottam a családi mindeféleségeinkről, hogy kissé mégis rejtve maradjunk a nagy nyilvánosság előtt, és hogy én is többet, mélyebben írhassak, jegyezhessek a csemetékről, magunkról (elsősorban magunknak), azóta néha azt érzem, hiányzik erről a blogról valami. Így arra jutottam, hogy egy-egy pillanatot megosztanék veletek, az életünkből. Se sokat, se keveset... apró momentumokat, amik valamiért mégis fontosak.
Amióta külön, zárt blogot indítottam a családi mindeféleségeinkről, hogy kissé mégis rejtve maradjunk a nagy nyilvánosság előtt, és hogy én is többet, mélyebben írhassak, jegyezhessek a csemetékről, magunkról (elsősorban magunknak), azóta néha azt érzem, hiányzik erről a blogról valami. Így arra jutottam, hogy egy-egy pillanatot megosztanék veletek, az életünkből. Se sokat, se keveset... apró momentumokat, amik valamiért mégis fontosak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)