piacra...

...vagyis egy waldorf vásárba készültek, ezek az első látásra, kissé bohókás kitűzők és az apró virágcsattok. Május végén volt a vásár, én pedig kert lázban égtem, most mit magyaráztam?:)

3-as tűvel horgoltam őket, mindenféle maradékokból. A horgolás márpedig egy jó játék, én ennek fogom fel! Nem kell sok idő, tapasztalat hozzá, és az ember ujjai közül olyan formák bújnak elő, amihez éppen kedve van!

Ami azt illeti, már jó lenne a kötésben is egy kicsit előre lépnem, de ahhoz jobban neki kellene ülnöm (idő, koncentráció) és annyi egyéb ötletem, tervem, feladatom van, így mindig a horgolótű után nyúlok, mert számomra az a biztonságos szerszám. Ejnye, ejnye!

ajándékdoboz

Ez meg a másik véglet, igaz? Most meg állandóan írok. Hát ilyen vagyok én... semmi esetre sem kiszámítható és egyenletesen teljesítő. Bocs!:) És ezt még a hormonokra sem foghatom, mert lássuk be, korábban is volt már így. Na mindegy!:))


A hosszú és kevéske lényegi tartalommal bíró bevezetés után, jöjjön a doboz, amiért írok. Anitának készítettem, Panna balett tanárnőjének, hálából és szeretettel. Kedvelem őt. Fantasztikus, kecses, nőies nő a negyvenes évei elején. Három gyerekkel, aktív táncosi hivatással. Tele kedvességgel, de a baletthoz elengedhetetlen fegyelmezettséggel, mindezt viszont annyira klasszul kommunikálja az apróságoknak, hogy észre sem veszik. Úgy mennek utána, mint a tojásból éppen kibújt kiscsibék. Rózsaszín tütüs kiscsibék...

Atalie minta részlet, saját, dióval festett hímző...

szörp

Napsütéses nyári hangulat...

Az óvó néniknek búcsúajándékul, az Annástól tanult möbiusz stólát készítettem. Nem minden célzatosság nélkül. Az ő ölelő, vigyázó szeretetük ihlette ezt az apró ajándékot... Kinek-kinek a "saját" színeiben horgoltam, Barkáék Pillangójából. A képeken, éppen Kriszta félkész stólája látható.

virág hétfő/flower monday

Egy rendhagyó virág hétfővel jelentkezem, az én két kis mákvirágommal. Azaz a legszebb pünkösdi kiskirálylányunkkal és persze a pünkösdi királyunkkal. Legény virtus van (folyamatosan:) ), tűzugrás szintén megvolt! Mi velük ünnepelünk!

a legkisebb kisfiamnak

Újra itt vagyok, és reményeim szerint most már egy kicsit rendszeresebben jelentkezem a munkáimmal, lévén itt a szünet és vele a nyugalmas, szép, nyári napok! Nos, igen, ez a takaró nem Ábelnek készül...:) Nagy az öröm nálunk, ugyanis egy újabb, izgő-mozgó fiúcska készülődik hozzánk! A minta leírását Lucynél találjátok. A domború mintát (a vékony puszedli színű bordák) a Horgolás Bibliája című könyvből néztem. A szemfülesek pedig biztosan hamar észrevették, hogy az új Gilice színek bűvöltek el...