2011. február 19., szombat

a bolhapiacok vonzásában

Korábban már írtam arról, hogy ez a világ mennyire nagy hatással van rám. Gondoltam, itt folyamatosan mutatok majd egy-egy kincset, szerzeményt...

Ezt a fémdobozt éppenséggel a sokkal kevésbé hangulatos vaterán lőttem (néhány társával egyetemben, jajj!), de az én habitusommal ennek a beszerzési formának is megvannak az előnyei. Két apró gyerkőc mellől elszabadulni egy kis lófrálásra a bolhapiacra, áááá, közel lehetetlen vállalkozás, ráadásul én képtelen vagyok az azonnali döntésre. Rendszerint rovom a köröket, felmérem a teljes piac árukészletét (na persze!) és képes vagyok százegyedszerre is újra szemügyre venni a kiszemelt darabot. Sőt, ezután sokszor inkább hazamennék, ezzel vállalva a szerelmetes haszontalanság elvesztésének súlyos következményeit, de közben meg érezve a bizsergető izgalmat, hogy vajon meg lesz e még, mert ha igen, akkor tényleg meg kell én nékem azt vennem. Szóval, rémes vagyok ezen a téren... már előre látom, hogy a férjem erősen bólogat majd e sorokat olvasva!

Részemről ez itten gyönyörű...:)




2011. február 17., csütörtök

mamuszolás befejező epizód, avagy a jutalomjáték

Hát én ezeket játszadoztam ki magamból!:))

Amit már láttatok...



Amit még nem...



Közelről is...



Manó lánykásan is...



És végül az anya-lánya összebújós...



Gombóc Artúr csak jelenthet nekem, igaz?;)

2011. február 10., csütörtök

egy szép találkozás

Amolyan igazi egymásra találás, nem? Olló és az ő szerelmetes őrzője, egymásnak lettek teremtve. Pedig ez a hímzett kis apróság bő egy évvel korábban született, mielőtt ez az olló beköltözött volna hozzám.


Már jó ideje nem jelentkeztem hímzős munkákkal, pedig van néhány kedves darab, amit még nem mutattam nektek. Bevallom, ezek főleg régebben készültek, de ebből azért sem vonok le messzemenő következtetéseket!;)


A minta, a SALexander egy részlete. CC selyemmel hímeztem, 32-es vászonra, egyszer egy szálon.


És végül egy technikai kérdés. Tudnátok nekem abban segíteni, hogy miért nem jelenik meg a bloglistákban, a bejegyzéseim fotójának a miniatűrje? Képtelen vagyok rájönni... Előre is köszönöm a hozzáértő kolleginák segítségét!:)

Szerencsétlenkedés...

Így jár az, aki hirtelen felindulásból elindítja, a hetek óta tutujgatott blogját. Szóval úgy jár, hogy tele van az mindenféle hibákkal, hiányosságokkal, munkacímekkel. Namármost, én csupán:(( a blogcímet hagytam meg sikeresen szentpyr2-nek, ami elég bugyuta megoldás, lássuk be. Sűrű elnézések közepette, akkor én átírnám a régit, regiszentpyr.blogspot.com -ra, az újat pedig szentpyr.blogspot.com -ra. Mindezt ma éjfél körül, tehát a blog elérhetősége változik majd. A kellemetlenségekért cserébe fogadjátok el ezt a téli csipke összeállítást.

2011. február 7., hétfő

horgolt-nemezelt mamusz


Akkor csapjunk a húrok közé!:) A sok kedves, sőt elismerő szót, amit Tőletek kaptam, úgy szeretném meghálálni... mondjuk olyasmivel, hogy mutatom, én hogy készítek ezt, meg azt. Most megint egy Barka-lecke, hála Gabi kedves felkérésének.

Anélkül, hogy elébe mennék a dolgoknak (a lecke második, egyben befejező epizódjának), azért idejegyezném, hogy a nemezelés egy magával ragadó és addiktív kaland. Igen, igen, már megint egy.:) Hát akkor, kalandra fel!

2011. február 6., vasárnap

új fejezet



Magam miatt kellett lezárnom a régit, hogy valami új kezdődhessen. Már jó ideje azt érzem, hogy szívok magamba mindent, ami kézimunka, ami textil, ami fonal, ami új technika. Nem voltak hasonló terveim korábban, csak sodor ez a nagy szerelem. Nem értettem a kapkodásom, sőt berzenkedtem is magam, magam ellen, hogy idekapok, odakapok és nem horgonyzok le egyetlen téma, technika mellett sem. Aztán mégiscsak oszlani látszik a köd, és lassanként kisimul a fejemben lévő kuszaság. Szeretnék birtokában lenni sokféle tudásnak, hogy szabadságom legyen, és a kezeim megtegyék, amit a lelkemmel alkotok.